Osztályom tiszteletére beállítottam a Times New Roman betűtípust: )

Tegnap találkoztam Enivel, szétsétáltuk a lábunkat, meg beszélgettünk. Meg persze elhozta nekem az SZJG 7-et. Hát, ma meg holnap még repkedni fogok a könyv világában, aztán hétfőn bemegyek az osztályba, és minden szép gondolatom szertefoszlik. Akár ez is állhatna a suli homlokzata felett: "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel". Na ja. De ez van. Még négy éveig csak kibírom. Csak az a baj, hogy az elmúlt 4 évből nagyjából 1 és felet (esetleg kettőt) fogtam fel igazán, 5.-ben és 6.-ban még kicsi voltam. Most meg, hogy növök/növünk egyre több gondunk lesz, egy pillantásból is megértjük ha nincs ránk szükség és húzzunk onnan a francba. Már csak azért mondom, mert tényleg így van.

Tegnap néztem a hangszerboltban egy rendes zongora hosszúságú szintetizátort, azt hiszem "...felhagytam minden reménnyel.", mert egy kibaszott nagy papírlapon az állt: 145.000 ft. Anyád. Ez van. Nekem már nem lesz sem 6 oktávom, sem nyomásérzékelős(erősebben nyomom hangosabban, lágyabban nyomom halkabban szól) billentyűs szintim. De nem baj. A lényeg hogy bejelentem: kinőttem a szintimet, és... úgysem lesz másik: D És pofám sem lenne anyáéktól ilyen drága ajándékot. Még 60.000-ért sem. Különben is most újítjuk az előszobát, konyhát és ebédlőt, az is nagy kiadás. Egyszóval nem lenne pofám jobb szintetizátort vetetni senkivel. Nekem lenne bűntudatom, ha vennének egyet, és komolyan elbőgném magam, hogy ennyi pénzt minek adtak ki egy olyan dologért, amiről szép álmodoznom, de egyébként nem szükséges létfeltétel számomra, de... mindegy.

Egyébként esszét írok az írás kialakulásáról, 30 sor kell. Hát könnyűnek hangzik, de nem az. it lehet erről 30 oldalt írni??? Most komolyan.

Egyébként rájöttem, hogy zene nélkül már rég megpusztultam volna. Meg persze papír és toll nélkül: )

Na jó, éljen az ék- meg hieroglif írás, megyek tanulni. Tovább.

Készülünk a szamáravatóra, és megkértek rá, hogy a Majka - Belehalok c. számára írjak másik, a sulival kapcsolatos szöveget. Meg is alkottam a refrénre...

Kicsikét szűk a suli nekem                                                                                                                       Nem volt fűtés és kifagyott a belem,                                                                                                               Nem látom tisztán hogy hol vagyok,                                                                                                             Fizikából ez évben még megbukok.

A szünetek túl rövidek nekem,                                                                                                                        Meg sem tudom enni a szendvicsem,                                                                                                            Pisilni kell, de rá kell ébrednem,                                                                                                               Nincsen papír egy wc-ben sem.

A hetek túl lassan telnek,                                                                                                                         Pláne hogy koszosak a termek,                                                                                                                      Májkrém és puska a falon,                                                                                                                               Nem én írtam én ezt letagadom.

Ideköt számtalan emlék,                                                                                                                           Nem felejtem el, bárhova is mennék,                                                                                                           Hogy itt vagyok, az sem véletlen,                                                                                                                Hidd el nekem, már nem vagyok éretlen.

Igen, parasztul hangzik, de minden igaz! Éljen a Kaotikus gimnázium örökre: D

Na szóval, egész jó dolog ez a komolyság, nem rég óta próbálkozom vele, de úgy érzem, mintha évek óta csinálnám. Amúgy észrevettétek hogy mindenki kurvára leszarja ha jó történik veled? Na de ha már valami gáz sztori, egy baklövésed, vagy egy bonyolult dolog amibe belekavarodtál... na! Azt már egy percen belül mindenki tudja. Ez van.

Fú, basszus. Az énekkarral fellépünk a Prima gálán, hát... jujj. Mi, mint friss tagok, nem tudom hogy fogjuk bírni. Ott fogom összeidegeskedni magam, és remélem nem állít be minket első sorba, mert azért mégis, ez egy színvonalas esemény, gáz lenne, ha az elöl állók nem tudnák a dalokat. Mert hát valljuk be, itt nem tanuljuk meg őket szépen, majd mi megoldjuk egyedül. Bizony. Nincs gyerekeskedés, hogy "az ott milyen hang" , max mi kérdezzük, hogy "most hol a faszomban járunk", de végül is a próbák tetszenek, az egésznek van egy felszabadult hangulata, és ez az ami ebbe a retek iskolába kell.

Zsuzsi kapott a kedves és segítőkész rendőrségtől egy levelet, hogy a sulis pénz- és telefonlopások esetét felfüggesztették. Megint megúszta a kis genyó. Melyik lopkod????? Tekerném ki a nyakát...

Slender gyerek (Vencel) elkísért az ebédlőig, már másodszor, csak most nem velem senki, "édes kettesben" lejtettünk végig az utcán: P Egyébként nem is 7.-es, hanem 8.-os. Kicsit eltévesztettem a házszámot. Nem baj. Egyébként ötödik órában a művházba mentünk Rákász Gergely koncertre, felvettem a szemüvegem, mondom most Vencel tuti elhúzza a száját... csak szeretnéd Rella, azt mondta, jó a szemüvegem. Hopp. Nem jött be. Egyébként Rákász Gergely szépen játszott, feltett egy kérdést, három dal közül lehet majd a facebookján szavazni, hogy melyiket játszotta nekünk. Hát, én az első két akkordnál megmondtam, hogy az a Diótörő...

A mai nap egész rövid volt, elmaradt az utolsó két órám.

Zsuzsi úgy döntött, hogy megkomolyodik, így rendszeresen oltogat, hogy maradjak nyugodtan. Ja. Okos ötlet, viszont így mi a farkamról beszélgessek vele? Mindegy. Hát megkomolyodok ha kell, bár nem szívesen. Az egyetlen jó dolog a napjaimban a nevetés volt, mert attól felszabadultabbnak éreztem magam, hát majd most nem leszek az. Egyébként újra kezdem hogy éjszaka nem bírok elaludni. De jó.

A 9. cés fiúk közül az egyiknek van egy rockbandája, hát, még mielőtt elismerést kaptam volna a dalomért, máris lesöpörnek a francba. Ja. Honnan is söpörnek? Feljebb se jutottam, csak épp a nyakamon lóg egy 8.-os, akinek én vagyok élete szerelme. Azt hiszem, nem fogok tudni nagyobbat alkotni, mint a rockbanda, aminek még baszki neve is van, és akinek a hónapban lesz stúdiófelvétele... ez van, nekem nem sikerül semmi. Aztán ha kezdenék valamit, jön valami jobb, valami érdekesebb, én meg kinyalhatom. Kösz. 

Elismerés? Mond nektek vmit? Nekem nem. Már nem. De megígérhetem, hogy élvezettel fogom hallgatni a rockbanda dalait, gratulálok is nekik, és a kibaszott életbe már hogy miért van tehetségem - ha nevezhetem annak - a zenéhez?????????????? Baszki!

Nem rockbandát akarok egy éve? Náluk lány a basszgitáros! Hát kösz. Megint kezdjük elölről, önbizalom 0. Fasza lesz ez így egyébként, törpe vagyok én egy banda mellett, és olyan egyedül vagyok. Ezér' nem akartam én szólóban zenélni. Ahh, szarjuk le.

Fasza a suli, fasza az osztály. Egyre több Tamarás durva pletykát hallok, ő meg csodálkozik hogy lekurvázzák, mikor tényleg egy kurva. Mindegy.

Nem akarok sokat írni, az a lényeg, hogy összebarátkoztunk a césekkel, és nagyon jó fejek. Frida és B.Franci is aranyos, meg Timi: ) Na jó. Tényleg csak. Majd később bővebben kifejtem.

Az a helyzet kedves emberek, hogy nem kívánok mindent részletesen leírni. A lényeg az, hogy hétvégén nagyon fáradt voltam, de főleg szombaton, de azért a mai napom jó volt.

Pongráccal megbeszéltük, hogy elhozza a Prince of Persiát (PS"-re) memóriakártyával együtt, mert nem tud továbbmenni, hát gondolta, nekünk hátha sikerül: P Nem kizárt: DD

Piroskával (9/c) egy magyarra és egy franciára járok, azt mondta, meghallgatta a dalom, és nagyon tetszett neki: ) Ennek örülök. Már csak 9, és meg lesz az 1000 megtekintés: ) Emlékszem, pár hónapja még azt sem hittem el, hogy elérem a 300-at... Mindenesetre, szerencsére a szamáravatóval kapcsolatosan senkinek nem jutottam eszébe mint műsorszám. Hát addig van nyugodt életem. Aztán ha eszükbe jut...hú.: S

A magyartanár elolvasta az írásaimat amiket odaadtam neki, de nem mondott rá semmit, csak hogy elolvasta, (arra is én kérdeztem rá) úgyhogy most nem tudom, hogy érdemes-e nekem továbbra is az írással (de főként a versírással) nyűglődnöm, vagy hagyjam a francba.

Igazából én már nem szenvedek a tavalyi dolgaimtól, hogy "jaj de csúnya vagyok" , "jaj le kéne fogynom"... Az igazság az, hogy most igazán szép évet szeretnék, és igazából nem is érdekel már, hogy hogy nézek ki, vagy ki utál titokban, vagy esetleg kinek vagyok szimpatikus titokban...mert hát, végül is ha valaki barátként kezdene közeledni felém, nekem nem lenne ellenvetésem, de amit M. Vencel csinál, attól kiver a víz! Azt ugye most vágjátok, hogy ennek a bekezdésnek a felét nem értem de nem baj. Szóval Vencel. Két osztállyal alattam jár, még annyira kisfiú hogy nagyon, és!!! Állítólag szerelmes belém. Hát köszi. És az a baja, hogy nem vagyok közvetlen. Hát basszus. Én menjek oda egy fiúhoz, és kezdeményezzek beszélgetést? Jöjjön ő oda, ha akar valamit. Nem? Zselykétől is mindenáron meg akarta tudni a teló-számom. Csak azt nem tudom, hogy ha nem merte elkérni tőlem, hogy akart felhíni? Mindegy. Ész az van emberek, önbizalom bő. Ma is többször elment mellettem, de csak egyszer bírt köszönni, amikor ránéztem. Á, fiúk... Botond is bemegy előttem az ajtón. Mekkora egy bunkó segg. Mondjuk az buzi, tehát még el is nézem. De amikor egy férfias fiú bevágja az ajtót az orrom előtt, na akkor rúgnám le a tökét. Olyan bunkó fiúk vannak! Mondjuk kurvából is van bőven, a 11/b osztályban már tavaly is csak 3-4 lány volt, aki még nem feküdt le fiúval. Durva. És 15-16 évesen mit csinálnak ők egy fiúval, he? Normálisak ezek??? Fúj... 14 vagyok, de nem járnék senkivel. Persze mindenki elképzeli, hogy milyen is a dolog, de attól még nem. Nem, nem és kész.

Végezetül annyit had szóljak, hogy szegény olasz fiút - nem tudom írtam-e már róla - Zsuzsi Szimónének hívja, Rella Armandonak, én meg Maximusnak, mint a lovat: P Egyébként M-betűs neve van, a többiek szerint "jópali". Hát, tipikus olasz. Egyébként ha nem tudnám hogy olasz, jóképű cigánynak néztem volna... mindegy.

Azt hiszem mára ennyi elég is, további szép estét! Aztán pedig Bonne nuit! (Jó éjszakát!(fr.))

Na. Hát érdekes napom volt. Megbántottam pár embert, ami épp nem volt szándékos, de rontott a hangulatomon. Az elsőtől személyesen bocsánatot kértem, a második meg nem valami haragtartó. Ma olyanok is kicsúsztak a számon, amiknek nem kellett volna, és nem tudom miért. Furcsa kicsit a közérzetem. Egyébként Poroszlóra mentünk az Ökocentrumba. Annyit sétáltunk, pedig már így is fáj a hátam a tegnapi tesiórától. Most az egész lábam, a hasizmom, a felkarom, meg a hátam fáj. De nem baj, izmosodok: P

Legkevésbé sincs kedvem semmihez. Csak hát mégis...inkább leírom milyen napom volt. Egy szó: groteszk. Komolyan. Mindenemből kiment az erő, nyom az agyam. Így visszagondolva sok mindent elbasztam. Persze attól függetlenül, hogy ez volt az egyetlen hosszútávú esemény, amikor a rólam készült képek 75 %-a jól sikerült. Azta. Mindegy.

Szóval az a nagy helyzet, hogy eszméletlenül fáradt vagyok, és attól még jobban elalszom, ha a Hurts - Illuminated című számát hallgatom. Úgyhogy keresek valami pörgősebbet. Mondjuk hallgatom a Metallica - Fuel című számát. Tökéletes: )

Kedd                   idő:meleg, kicsit párás                 hangulat:kimondhatatlanul jó: DDD

Nagyon jó napom volt, eleve mert végigaludtam az éjszakát: )

Én voltam az első. Szokás szerint kinyitottam az ablakokat, utána elkezdtem firkálni a kémiafüzetem hátuljába. másodiknak Martin jött be. Azt hinné az ember, hogy az ilyen négy éve együtt lévő, összeszokott osztálytársaknak van mondanivalója egymásnak, és tudnak beszélgetni. Nagy Lószart. amíg nem jön egy személy, aki a bent lévők legalább egyikével tud beszélgetni, addig csend van. Komolyan. Aztán mikor jöttek a többiek, felszakadt a csend. Zsuzsi magassarkúban jött, jól áll neki: ) Olyan aranyos, 36-os lába van!: P                                                                   Tesivel kezdtünk. A cés lányok szép sorban futottak, mi és a bések pedig csomókban. Hát, ez a suliszínvonal, és mi erre büszkék vagyunk...? Tesi után angol jött, Az alsóbb emeltbe kerültem, egyetlen ás rajtam kívül még G.Miklós-.-" Na szóval van a bében egy fiú, akivel egy évig egy oviba jártam, H. Pongrác. Úgy hittem egyedül ülök, de levágta magát mellém, így hát ültünk. Abby-vel volt óránk, annyira aranyos, és annyit nevettünk!: ))  Matekon jó volt. Emelt magyarra a sakkterem előtt várakoztunk, és csak lányok. Mikor Nimród átjött a folyosóról a teremhez, és meglátta a sok lányt, azt mondta: - Ez valami rossz vicc! - úgy nevettünk: ) Egyébként első nap, amikor Rozival beszélgettem, láttam a szemében valamit, amitől az az érzésem lett, hogy valami nagy fájdalmat hordoz magában. Nem tudom így van-e, ha igen, majd kiderül.

Emelt magyaron mindenkinek kellett mondani egy számára kedves irodalmi alakot, akiről tud mondani legalább három mondatot. Én Charlotte Brontét (nem tudok kétpontos e-t írni) mondtam, mert róla tudok pár dolgot.: ) Egyébként még nem mondták, ki jutott be emeltre és ki nem, csak azt tudnám, Csenge a 3-as évvégiével hogy akar emelt magyaros lenni. Amúgy a csoport fele nem való emeltre. Nem tudnak olvasni. De ilyen alap szavakat. Nagyon durva, Zsuzsival olvasásnál folyamatosan egymásra néztünk, hogy "jézusom ez nem tud olvasni?"...

Francia következett. Zsuzsival csak attól féltünk, hogy csalódni fogunk. Hát, az első két percben kiderült, hogy csalódásról szó sincs, az egész órát végigröhögtük, az a pali nem normális: P 

Törin és kémián írtunk persze. Francival, Tamarával, és Fiónával mentem ebédelni. Utána hazajöttem, elmeséltem a napom anyának, aztán tanultam, utána pedig megnézem A korona hercegét. Egyébként az bosszant, hogy az Everwoodnak vége lett. Vagyis inkább az bosszant, hogy olyan befejezetlenül ért véget. Mindegy.

Este felhívtam Enit, annyi jót mesélt a suliáról, hogy elszomorodtam. De legalább boldog, csak azért izgulok még, hogy ezentúl ne csalódjon.

Nimródon ki vagyunk akadva Zsuzsival. Állandóan nézi Zsuzsit. Mindegy. Mai dalajánlatom: The Veronicas - Untouched.

Szerda                                          idő: őszi meleg                              hangulat: - 

A napom jó is volt, meg nem is.

Én voltam az első. Hittannal kezdtünk, és az istennek nem akartunk énekelni. Mindegy.

matekon a halmazokat bonyolítottuk tovább. Angolon a fizikaiban voltunk, a tanár elkezdett franciát tartani, aztán vezettük rá, hogy ez itt..khm..az angolcsoport : P 

Magyaron jó volt, bár van egy lány a céből, akit már most nem bírunk. Mindig ő, ő, ő, mindenki őt nézi, mindent ő csinál, majd tanárnő én megcsinálom az ülésrendet, majd én! Kib*szott idegesítő...

Egyébként magyarra menet, amikor Zsuzsi kiment az ajtón - én mentem utána, ezért láttam - Nimród utána fordult. Vagyis inkább a sgge utám. Komolyan megnézte. Basszus. Egyre rosszabb, milyen fiúk vannak! Összes ilyen perverz seggnézős nyomingernek akadna a torkán a fogkefe...

Hát a tesit megszenvedtük, többet futottunk mint a fiúk, aztán még 3x20 féloldalas felülés, 3x5 fekvő és 3x20 törzsemelés. Köszi... Olyan fittek leszünk év végére, októberre meg már meg se fog kottyanni a sok futás meg felülés: ) Viszont most izomláz ezerrel: ))

Föci előtt - ahogy tegnap is - Zsuzsinak adományoztam az egyik szendvicsemet. A Pollen Tanárnő késve jött be, mert elfelejtette, hogy óránk van. Az óra elment a magyarázással a jövőt illetően.

Hát rajz előtt Dominik hozzám intézett két mondatától le is amortizálódtam pár másodpercre. Azt mondja:

- Szakács, te mióta jársz iskolába? Nem is vettelek észre... - kösz bazdmeg. Bunkó segg.

 Rajzon a lánykoli elé ültünk lerajzolni az evangélikus templomot. Most azon gondolkodom, hogy mennyi emlék köt engem ahhoz a templomhoz, de leginkább a konfirmációs emlékek. Brr...inkább ne is emlegessük. 

Tökre örültem, végre délután, megyek fogszabályzásra, leveszik ezt a szart a pofámról, és szabad vagyok. Nagy szart. Elfelejtettem elvinni a befizetett csekk szelvényét, így azt mondták, jöjjek vissza holnap. Így hát csütörtökre marad a szabadulás...

Ma a Papa Roach - Last Resort című számával búcsúzom, és a benne lévő kedvenc mondatommal: "Wish somebody would tell me i'm fine..."

Csütörtök                                 idő: fülledt, borús, esős                                    hangulat:szabadon!: DD

Reggel fél hat körül keltem. Elkezdett cseperegni az eső, aztán leszakadt az ég, de szerencsére mire én elindultam, már csak a fákról csöpögő víz és a nedves talaj jelezte, hogy eső volt.

A villamos tömve volt, az első ajtónál álltam, elém felszállt egy lány és egy fiú, olyan 16-17 évesek lehettek. Mivel alig volt hely, szemben álltam velük, és részese hallgatója lehettem egy csodás infócserének.

- Hű de meleg van - mondta a lány, mivel tényleg meleg volt.

- Akkor is ilyen meleg volt, mikor ....-vel kúrtunk a takaró alatt, mindenünkről fojt a víz - mondta a fiú. Baszki! 14 vagyok, és ilyeneket kell hallgatnom. Olyan kultúremberek vannak komolyan mondom... amúgy a lány nevét direkt pontoztam ki.

Szóval bementem a fogszabályzásra, és kihúztam a 16-ost. Mivel az egyik fogorvos anya barátnője, el tudja intázni, hogy hamarabb kerüljek be. Én a bejáratnál ültem, így mindenki tökéletesen láthatta, mikor a nő elvette tőlem a 16-ost, és a kezembe nyomta a 10-est. nem volt ciki, áh... Egyáltalán. "Hülye protekciós kurva" - gondolhatták páran. Hát, ha máshol már nem, legalább itt legyek kicsit protekciós. Egyébként senki ne gondolja, hogy nekem nem volt ciki ez a jelenet. Legszívesebben cseréltem volna valakivel, de akkor meg a nő szívta volna meg, hogy elintézi, és nem ülök nyugodtan, hanem elcseszem neki. Hát, így kerültem be a 10-essel, és végre megszabadultam évszázados terheimtől. Nagyon fura volt fogszabályzó nélkül. Egy hét múlva mehetek vissza az éjszakai fogszabályzóért. 

Bementem a suliba, az első órának pont akkor lett vége. Az osztályba beérve Tamara és Franci letámadott, hogy mosolyogjak, azt mondták, szép lett, és hogy így teljesen más lett az arcom. Pedig már kezdtem elfogadni, hogy fogszabályzóval élek, és talán szép is vagyok, erre leveszik - persze örülök neki - és szokhatom meg azt.

Azt mondták, a fizika szörnyű volt, elhiszem. Azzal a tanárral?... Kémián tovább vettük az atomot, Kiderült, hogy ma dupla tesink van, az első kegyetlen, az exföcitanárunkkal, a másik ofővel (attól nem rettegtünk). Igen, a kedves ex-ünk, megint kitett magáért. 10 kör futás (aulában voltunk) aztán futóiskola (amúgy tényleg tudja a nevem, állandóan Rellusozik itt nekem) , aztán 15 kör, aztán megint futóiskola, aztán 20 kör futás. Szóval 55 kört futottunk. Én személy szerint egyiknél sem álltam meg pihenni, mert úgy még rosszabb lett volna. Szóval megint számíthattam izomlázra. Lett is, menni nem bírtam. Ofő megengedte hogy visszaöltözzünk, mert a konditeremben lettünk volna, csak azt az épületszárnyat még újítják. Ehelyett az aulában beszélgettünk, meg a könyvtárban intéztük az egyenpólókat.

Francia jött, annyit röhögtünk! Van egy olyan szó, hogy saupoudrer (ejtsd: szopodé - porcukorral megszórni) és egy másik, a la facade (ejtsd: lá fászád - homlokzat(házon). Na. és ha ezt egybe kimondod, hogy saupoudrer la facade, franciául értelme nincs, de magyarul!: D (Szopodé lá fászád)

Magyarul a tanár feleltetni akart, először felszólította azt az énközpontú lányt, Roxánát, aki rögtön elkezdett nyávogni, hogy jaj, ő nem tudja, meg így meg úgy... Tamara mondta, hogy akkor talán ő megpróbálja, de aztán ő visszamondta, mert mondtam hogy én megpróbálom, mert tudom a tananyagot. Tudtam is, lefeleltem 5-ösre. Ennyit Roxikáról, meg a kis seggéről, amit nyalni kell, ő meg nyalja a tanárét.

Dupla angol jött. Lementem a bések termébe, és fogalmam sem volt, hogy lesz- e kivel ülnöm, vagy mi van. Mikor beléptem és Pongrác észrevett. azt mondta:

- Na jó Rella, essünk túl rajta - mondta, arra utalva, hogy üljünk egymás mellett. Mondom oké...

Az angol vicces volt. Angol után pakoltam.

Na jó, ezentúl csak a lényeget írom le!!!!!!!!!!!!

Kedves hazai, kaotikus pályán futó, és kedves szebb vizekre evezett barátaim!: )

Mivel 9.-től a tanulás keményebb lesz, nem lesz időm felrakni minden nap az aznap történteket, így a megoldás az lesz, hogy hétvégén rakom fel a blogomra a héten történteket. Így én is jól járok, meg ti is: )

Egyébként a pólón nem olyan nyomi, csak hát mégis... egyenpóló? Könyörgöm! Egyenruhát inkább hordanék, mint az angol iskolákban. Akkor tényleg leszarnám, de ÍGY???

Holnap suli. Megkaptuk az iskola legszarabb fizikatanárját(el akarták venni tőle a fizikát, olyan szar  - arról a valakiről van szó, aki amikor egyszer megborotválkozott, az összes lány utána nézett: P) A matekot a lenti infócsoport tavaly infótanárja fogja tanítani, az infót meg valami pali. Föcit az, akire számítottunk, P-vel kezdődik, és mindig Zsoltikázik. neveket nem véletlenül írok, mert hát mégis csak egy nyilvános helyen vagyunk, és akinek szól az üzenet, megérti: )

Szóval. A hét eseményei hét végén várhatóak, Zselyke! Az álnevek listáját a megfelelőikkel msn-en küldöm, majd továbbítsd Blankának: ))

Hát, megint egy év... egy kemény év lesz. Az osztályunkba jött két lány, egy Rella - de jó, hárman leszünk-.-" én leszek a harmadik... a másikat meg Rozinak. Szimpatikusnak tűntek, láttam őket a tankönyvosztáson, Tamara már összebarátkozott velük. Persze tőle nem is vártam mást...: P

Mindenkinek jó sulikezdést és szép évet kívánok!: )

Hát, ezennel túléltem első napom a kilencedikben. ma csak négy ofői óránk volt, a helyem az ablak melletti leghátsó padban van, Zsuzsi mellett: )

Kínhalál lesz a félév, leírom az órarendemet, amiben persze benne van az emelt angol és magyar, de...hú.

HÉTFŐ: 0.áhitat  1.ofő  2.föci  3.emelt magyar  4.francia  5.fizika  6.emelt angol  7. üres(itt ebédelni megyek) 8.tesi

KEDD: 1. tesi(a fiúknak ezalatt infó) 2.emelt angol  3.matek  4.emelt magyar  5.francia  6.töri  7.kémia és ezen a napon még a suliban gyógytesim van

SZERDA: 1.hittan  2.matek  3.angol  4.magyar  5.magyar  6.tesi  7.föci  8.rajz. megdöglünk!

CSÜTÖRTÖK: 1.fizika  2.kémia  3. tesi  4. infó(fiúknak ezalatt tesi) 5.francia  6.emelt magyar  7.angol  8.angol

PÉNTEK: 1.hittan  2.angol  3.infó(fiúknak tesi)  4.tesi(fiúknak infó) 5.töri  6.matek  7.angol   és még nekem gyógyúszás

A nyolc óráim azt jelentik hogy hétfő kivételével háromkor végzek, és negyed négykor jutok ebédhez, négyre érek haza, úgy hogy csak 10 perc sétára lakom a sulitól (szerencsétlen bejárósok:S), aztán otthon megint ülhetek le tanulni. De jó...

A két lány kedves, Rellával összebarátkoztunk, és próbáljuk "elcsábítani" M.Rella közeléből, mert nem akarjuk hogy abba a társaságba tartozzon. Egyszer még meghálálja: ) De Zsuzsinak és nekem nagyon szimpatikus, és eszméletlenül boldogok vagyunk, mert Rella egy olyasvalaki, aki még új, nem tudunk róla mindent, és így érdekessé válik. Persze egymást sem hanyagoljuk el: DD Egyszóval Zsuzsi-Rella-Rella: ))

Múlt héten egy táborban voltam Szarvaskőn. nem is hittem, hogy ilyen nagy hatással lesz rám. Először el sem akartam menni. a végén meg hazamenni nem akartam: P Nem szándékozom elmesélni pontról pontra a dolgot, de felidéznék néhány pillanatot: )

Érkezésünkkor - mivel Fiónával, az unokanővéremmel mentem - nem volt olyan, aki szimpatikus volt. Vagyis lett volna, ha nem azon izgulok, hogy nekik szimpatikus leszek-e. Mindenesetre próbáltam nyílt lenni, bemutatkoztam és kezet fogtam egy-két lánnyal. Mivel délután érkeztünk a táborba, nemsokára sötétedett. Jurtákban aludtunk. A többiek kedvesek voltak. A lányoknak egy nagy, a fiúknak két kisebb jurtájuk volt. Első este eső és szél volt, mindkét fiúcsapat beázott, mi, lányok pedig vízmentesen élveztük a pihenést: )

Egy hét alatt olyan barátságok szövődtek, ellenségeskedés pedig nem volt. illetve majdnem. Volt egy lány, 10-11 éves, aki nagyon adta magát, és többször figyelmeztettük, hogy legyen visszafogottabb, de nem. A fiúk meg is mondták, hogy ha 4 évvel idősebb lenne, már mindegyikük megbaszta volna. Tök jó. Amúgy a fiúk között nem akadt egy olyan se, aki velem korban passzolt volna, és még jóképű is volt. De érdekes módon, nem is nagyon érdekelt. Barátkoztam a fiúkkal is, de nem vittem túlzásba, mint néhány lány, akik néha átmentek a fiúkhoz. Én teljesen kimaradtam az ilyenekből, viszont tudtam velük beszélgetni. Azon kívül mindegyikük normális volt, hogy néhányan elég perverzek voltak. Persze a korosztály is elég tág volt. 10-15 évesekig voltunk a táborban. Amúgy jó, mert 23-an voltunk gyerekek, vagyis annyian, amennyien év elején leszünk az osztályomban, ha nem raknak be hozzánk még újakat. Így gyakorolhattam a dolgot: )

Búcsúzásnál még egy fiú is ölelgetett : P persze csak 13 éves volt, és olyan pedofil pofát tudott vágni, hogy hihetetlen! Persze csak hülyeségből (remélem: P). neve Ábel.

Ábellel kapcsolatban még. Voltunk éjszakai túrán, ahová a felnőttek elküldtek egy fasza rémtörténettel, meg két zseblámpával. 23-unkat! Elől úgy mentünk, hogy Ábel, a kezét fogta egy másik Rella, az ő kezét a 12 éves Miklós, akinek a kezét én fogtam. A vicces az volt, hogy nem a fiúk fogták a mi kezünket, hanem mi az övéket xd. Amúgy Miklós AXE deojával Rella és a barátnője, Franci, befújták a plüssüket. Én sem hagyhattam ki. A plüssmacskámon még mindig rajta van az illat: P Azért én sem vagyok normális!: D

A mi csapatunk (Betyár lányok) nyerte meg az egész hetes versenyt, amit az általunk írt versnek is köszönhetünk, meg annak, hogy elénekeltem pár dalom a tábortűznél. Egyszóval annyi gazdagsággal tértem haza! Amúgy Ábel ölelgetett búcsúzásnál. És amúgy vissza akartuk ijeszteni a felnőtteket az éjszakai túra miatt, és vele lettem volna egy fán X D

Búcsúzkodásnál a parkolóban Rella elsírta magát, és amikor megölelt, mondtam neki, hogy ne sírjon. Erre én is elkezdtem sírni, közben pedig nevettünk. Olyan élmény volt ez nekem! Sírtam!!!! Ráadásul nevetve! Én! Aki akármi van nem tud sírni! És most! Egyszóval olyan löketet kaptam ettől az egy héttől, hogy érzem, további életemre hatással lesz: ) Ja, tudtátok hogy a szusz cigány szó? Levegőt jelent. A zord szó sem magyar. És ami a legfontosabb: a táborban a csúnya beszédért, cigány és zsidó szavak használásáért és árulkodásért fekvőtámasz járt. A séró volt a legfőbb bűn, azért 50 fekvő járt pihenés nélkül, mert az cigányul és zsidóul is haj. : ) Nekem nagyon tetszett a tábor, egyszerűen imádtam. És még most sem értem: egy év szenvedése miatt nem tudtam sírni, és most elég volt hozzá egy hét boldogsága is. Látjátok? EZ az igazi csoda: )

Azt hiszem, már kicsit unom a nyarat. Bár igaz, jövő héten megyek táborba, de ez a meleg - oké hogy ez a nyár lényege - meg minden... szerdán elkezdtem olvasni a Büszkeség és balítélet-et, péntekre végeztem vele: DD Az Íliász meg menjen oda ahová kívánom, mert érthetetlen, legalábbis megerőltető megérteni. És még kiadták az Odüsszeiá-t, a Dekameron-t(anya azt mondta, elég erotikus, hurrá-.-), Az Isteni színjáték-ot, meg az Ó- és Újszövetség-ből történeteket, de ez a legkevesebb, annyi történetet tudok a Bibliából, hogy hihetetlen ( nagyi nemhiába járatott templomba, többet tanultam meg tőle, mint a retkes katolikus bambaképzőben).

Megírtam ötödik dalomat, így jönnek sorba: 1. Ez az én életem, 2. Dal, amikor..., 3. Elmennék(ez az én életem 2.), 4. Altató(gitáros, a könyvemhez van, kemény két húron), 5. Boldog vagyok(ez az én életem 3.). És mire megyek? Egyszer csak valamire. Ha az első dalomnál meglesz az 1000, akkor nézek majd vhogy, egyelőre 793 megtekintésnél járok.

Márti a héten volt ilyen napközis táborba, én mentem értem. Velem egykorú lány nem díszítette a csoportot, de pár 13-14 körüli fiú volt, behaltam rajtuk, Mártit folyton faggatták rólam, el akarták kérni tőle a teló-számom, mondom ilyen nincs, hogy mindegyik ilyen nyuszi! Akar vmit, mondja a szemebe, bazdmeg!!!!

Unokabátyám felajánlotta a régi elektromos gitárját, amit én el is fogadtam persze, meg szerintem majd veszek az akusztikusra húrokat, mert szegény elég nyomorultul néz ki. És ha megtanulok gitározni, az tényleg csoda lesz, főleg ha elektromoson. Bár egy éve még azt is csodának tartottam volna, ha dalt írok, ma meg már természetes. Érti ezt valaki? "Amikor kipróbálsz valami újat, fogalmad sincs, milyen volt előtte" - ez lesz az új bölcs mondásom.: )

Feljövök, és látom ezt az új megjelenítést, szerintem nagyon szar, átláthatatlan, borzalom!!! Jó régen nem írtam. Na szóval Eni és az én utam elvált örökre. Amúgy sem jöttünk ki jól már, én Zsuzsira támaszkodtam, ő meg Vera személyében új, jobb barátra lelt, így hát felhagytunk a barátságunkkal. És ha nem hagytunk volna fel, akkor is elváltunk volna, mivel átmegy másik suliba. Megértem, és neki, és nekem is jobb lesz így.

A suli kitalálta, hogy legyen egyenpóló, ja, fasza 2500/db úgy, hogy egy sima póló, van rajta egy firkamadár, meg a suli nevének első szava. Gratulálok. Annyira tudnak szart csinálni! Ez olyan, mintha elkezdtek volna vmit, de nem fejezték volna be. És így, ami még lehet hogy jó is lett volna, mert én még örülnék is egy teljes egyenruhának, csinálnak egy szar pólót, neonszínekben. Ezzel csak a sulit égetjük le, tényleg gratulálok. Azért itt van a dalom, ha valakit érdekelne: www.youtube.com/watch?v=Iqmqocr6mgc

 Végre! Túl vagyok az irodalomvizsgán, bár elég szar tételt húztam, a kettest: Jókai írásművészete A kőszívű ember fiai című műben, a mű cselekménye, szálai, befejezése, jelleme. El se olvastam! De azért elmondtam...

Pár napja (vasárnap) feltöltöttem a dalvideóm a youtube-ra. Most épp 259 megtekintésem van (tévedés, nem hiszem el) , a szám csak azért annyi, mert többen kirakták face-re. Na, szuper.

Amúgy napjaim boldogságban telnek, érzem a barátaim szeretetét, üzenem: én is szeretem őket! Semmi X-alakú vágások (főleg nem X2) , semmi "nem beszélünk" , semmi!!! : DD

Mondjak valamit? Nyugodt vagyok, nem parázok semmiért, nem töröm magam semmiért, és csendben várom a kilencediket. Már előre örülök, remélem jobb tanáraink lesznek, mint most.

Őszintén? már alig írok a blogra, mert nincs mit. Tényleg olyan ez mint a híradó: a jó hír nem hír, csak a rossz. És most nincsenek rossz híreim, kivéve, hogy Dominik még mindig Rella után vágyódik, Rella meg egy kis "csicska gyerekkel" (ez többek állítása) jár. Ez van.

Amúgy kíváncsi vagyok, ha a suliból többen megnézik a videót, akkor meg fognak e bámulni, ha a folyosón elmegyek. Tényleg. De neem, nem a fiúkra gondolok. Úgy...mindenkire. Mert én NEM ismert akarok lenni, hanem EL-IS-MERT!!! Na.

 Ah, Ez a hét! Franciska jár Martinnal, bár én nem bízom a fiúban. nagyon nem. Mert ugye Martinnak Fióna tetszett, Franciska egyik barátnője, csak Fiónát nem érdekelte Martin. Ez ilyen: ha nincs ló, jó a szamár is... De esküszöm, ha Francit meg meri bántani Martin bármivel, vagy Francit sírni látom Martin miatt, Martin két másodpercen belül ki lesz nyírva!

Meg van az új szemüvegem, nem a legjobb, de látok, éljen!!!

Dominik elhozta pendrive-on a felvett dalomat, infón átmásoltam a sajátomra, a minőség nem csúcs-szuper, és aki nem hallotta többször élőben, az nem tudja kivenni a szöveget, a dallamot is csak kicsit. Mindegy, kezdetnek nem rossz, legalábbis szerintem: )

 Reggel hétkor keltem, csináltam reggelit magamnak, és mivel még mindenki aludt, felhoztam a szobámba. Kiolvastam a Jane Eyre-t. Utálok befejezni egy könyvet. Olyan elszomorító...: (

Délelőtt elkezdtem tanulni a Nem tudhatom...-ot, Radnótitól. A vers amúgy szerintem gyönyörű, de olyan szomorú, hogy a az utolsó 7-8 sort nem voltam képes a fejembe tuszkolni. És nyűgös is voltam valamiért, orvosoltam volna a bajomat, ha tudtam volna, mi az. Így inkább visszafeküdtem az ágyba. Amúgy reggel lezuhanyoztam, de fú... a leégett karom enyhén fájt...

Ebéd előtt anya és apa elmentek muskátlit venni. Aztán ebédeltünk, mikor visszajöttek. Én nem tudtam mit csinálni, feljöttem, és tanultam a verseket. A Messze...messze-t néztem ki magamnak, és úgy tanultam, hogy énekeltem, és közben csináltam neki zongorakíséretet. És fejembe ment: ) A dallama amúgy az Arash - Bora bora refrénje, csak lassítva, és a vége kicsit más, de amúgy az. Aztán megtanultam a Tiszai csönd-et. A nap melegen süt. Ja, és unokabátyám tegnap írtam kommentben németül azt hogy MA MEGYÜNK PESTRE! vagyis gondolom azt írta. Tényleg jó poén, csak hát, nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy Eni változik. Egyszóval: talált, süllyed...: S

Ja, és a cím, azt jelenti, hogy: a végén már nem számít semmi. Vagy valami ilyesmi. Tényleg nem számít. Boldog leszek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 Ma elmentünk a telekre, hogy a nagyi és az én szülinapomat megünnepeljük.

Persze mindkettőnknek jövő héten lesz, de a hosszúhétvégét kihasználva úgy döntöttünk, hogy jobb lesz így. A telekre mentünk… de jó.

Megérkezésünkkor nagyi odajött és megölelt, erre apa, látván, hogy nagyival beszélgetek, rögtön lecseszett, hogy én baszok csinálni valamit… Ettől fogva mindent én akartam csinálni. Kivettem nagyi kezéből a seprőt – pechemre talált egy másikat, ez történik, ha segíteni akarok. Nekem még az sem megy rendesen…: S

Miután kihordtam a székeket is, meg a párnákat, anya rám szólt, hogy álljak le, mert én vagyok az ünnepelt. Sehogy sem engedte, hogy kivigyem a tálcát, amin a kávéjuk volt.

Megitták a kávét, én meg az egyik széket bevittem a meggyfa alá távol tőlük, és fellapoztam a Jane Eyre-t. Olvastam, aztán anyáék rám szóltak, hogy üljek be hozzájuk a tető alá az árnyékba. Nagyi átadta az ajándékomat. Vagyis Márti, mert ha ajándékról van szó… ha hagyom neki, még ki is bontja… komolyan.

Ebédeltünk, azután az egyik nyugágyféle-széket vittem be a meggyfa félárnyékába, és olvastam, olvastam, olvastam… Aztán apa és Márti sétálni mentek, apa megint piszkált, hogy miért nem akarok velük menni, mert úgy sosem leszek jó kondiban, ha nem mozgok… Persze, hogy én is elmentem sétálni, csak nem velük. Makacs módon a saját utamat akartam járni. Így elmentem konkrétan a francba. Olyan helyeken jártam, ahol még nem voltunk. Z ösztöneimre kellett hallgatnom, – meg persze kellett hit is, hogy ne essek pánikba - kóboroltam erdőn, réten, utcákon keresztül, persze kitaposott ösvényeken. Mindenképpen az autóút hangjait kerestem, mert a mentén haza tudtam volna menni. És a hatodik érzékem nem csalt meg, ismerős utcákhoz vitt, miután fellélegezve megtaláltam az autóutat. Nevetnem kellett, amikor láttam, milyen közel voltam az ismerős környékhez. Azt hiszem, sokszor megyek még arra. Egy óra volt, kaland volt, jó volt: ) Szépen leégtem, főleg a karom. De a combom és a térdem is kapott belőle, meg a köldököm alatt is leégtem, meg szerencsére az arcom is kapott egy kis színt. Ez volt a cél: hogy ne legyek hullaszínű.

Amikor hazajöttünk, egy cigány csávó (feka nigger állat – apám megfogalmazásában) állt a szomszédunk kapuja előtt. Megint jött pénzt kunyerálni. Engem nagyon megnézett, mivel rövidnadrágban, és sporttopban voltam, ami ugye… tudjuk milyen, mell alattig ér. Liza meg majdnem nekiugrott a csávónak! Ment neki, ugatott, morgott, ha nem hívja vissza anya, széttépi a csávót. Meg is lett dicsérve, az ilyen koszos cigányokat széttépheti, a rendesekkel semmi bajom. Aztán a másik szomszédunknál tűnt fel egy rakás cigány. Na ige, minkét szomszédaink idősek. Hozzánk nem jönnek, egyrészt, mert Liza lerendezné őket, másrészt meg apa elküldené őket a picsába…: )

Amúgy kirándulásom alatt eszembe jutottak azok a személyek, akik most már életem részei. Név szerint: Zsuzsi, Zselyke, Miklós, és… Eni lenne, viszont elromlott. És folyamatosan romlik. Láttam az msn-es kiírását: MA GO PESTRE!!! Stb. Merthogy ma volt SP nagykoncert… és megnyerte az egyik facebookos VIP-jegyet. Semmi bajom azzal, hogy kiírta. Nekem a GO-val van bajom. Angolul írja, németes, és ez nem az ő stílusa. Nagyon nem. Elég jól ismerem ahhoz, hogy el tudjam dönteni. Szomorú látni, főleg nekem, hogy apránként teljesen elveszíti régi önmagát. Tényleg lehangoló, és Vera ezt nem fogja észrevenni… soha. És sosem fog úgy aggódni Eniért, mint én. Ez van, ezt kell szeretni…

Eszméletlenül jó, nyári idő van! Az ég kék, a nap tűz, meleg a szél is... kell ennél több?: )

Ma délelőtt anya, Márti és én - apa suliba ment, kell a vizsgája miatt  - elmentünk szemüvegkeretet nézni, szerintem szép, amit kinéztünk, és anya ki is fizette előre az egészet. Fekete, és a belső oldala meg fehér: ) És végül nem olyan lett, mint Eninek, hogy az alján nincs keret. Amennyire régen hasonlítani akartam rá, most ugyanannyira nem akarok rá hasonlítani. Tényleg. Őszintén szólva, elköcsögösödött. Ismeritek a Szent Johanna Gimi-t? Na. Nagyon Renire akar hasonlítani, és mindig kiköti, hogy ő Reni, és amikor könyvet írok és ő is benne van, panaszkodik nekem, hogy miért nem Reninek neveztem el... És minél inkább Reni akar lenni, annál távolabb kerül Reni tulajdonságaitól. Oké, hogy beleszeretett az osztály legjobb pasijába, de ettől még nem lesz Reni. És lehet, hogy odamegy Verához, mint ahhoz a lányhoz, akivel senki sem marátkozik, de ezzel Verának tesz rosszat. Hogy miért? nem tudom, ezt leírtam-e már. De azért tesz vele rosszat, mert ha egyszer Vera beleszeret egy fiúba, és a fiú el fogja küldeni, mert büdös, akkor Eni lehetett eddig bármilyen aranyos, Vera magába fog zuhanni... és akkor majd Eni csinálhatja azt, amit én egy és fél éven keresztül csináltam: hallgathatja a másik szerelmi ügyeit, támaszt kell nyújtania, meg kell vigasztalnia, segíteni kell rajta... és tudjátok mit? Ez kurvára nem könnyű. Mert - nem mintha én át tudnám érezni Eni helyzetét, aki minden este sírt, mert megtudta, hogy X2 elköltözik - szerintem kettőnk közül nekem mégiscsak nehezebb volt. Egyrészt mert nekem meg volt tiltva, hogy tetsszen a fiú, vagyis megtiltottam magamnak, másrészt mert ott kellett állnom Eni mellett, ha jó kedve volt, ha rossz, és csinálnom kellett valamit, mert ő nem csinált... szóval ilyen életem volt, és valószínű, hogy ennek nincs vége. Ha majd megint beleszeret valakibe, talán hozzám jön, mert tudja, hogy segítek, talán Verához... Mindegy.

Aztán hazajöttünk, és mi, mint három nő, kitakarítottuk a lakást - apa itt lett volna, tuti nem sikerül - utána ebéd. Aztán anya azt monda, hogy ő alszik egy órát, így fülessel beültem a kanapémra - Mesi is jött, csak ő anya céges telefonján játszott - és olvastam a Jane Eyre-t. Mindjárt kiolvasom: ))

Délután sütöttünk sütit: ) És igen, visszatérve Enire, az az érzésem, hogy a névnapi ajándékom, az Sp-s bögre, nem fog olyan hatást kelteni benne, amilyet várok. Mindegy. Már nem lesz olyan, mint régen. Én sem, ő sem. És most nekem is könnyebb lenne, ha nem döntöttem volna úgy naivan, hogy összehozom X2-vel. Mert nekem is ilyen kurvára kedvesnek kellett lenni... AAj.: S

 Bocs, a Sakáltanya című film hatása alatt vagyok. Ne gondoljon senki semmi rosszra, ez nem OLYAN film. Egy lányról szól aki dalokat ír... mint én. Igen, pont mint én. Csak az film, és végül sikerül valamit kezdenie, nem úgy, mint nekem.

Mai napom egyébként nem volt rossz. Mártit elvittem suliba, beugrottam a dokihoz igazolásért, aztán kivittem sétálni Lizát. Séta vége felé egy hatalmas, virággal teli fáról szedtem pár ágat, fogalmam sincs, milyen fa, fürtökben vannak rajta a virágok, kicsit orgonajellegű, és fehér... Mindegy, jól mutat. 

Apa 12-re ment dolgozni. Úgy nem is nagyon van mondanivalóm. Abba is hagyom az írást...

 Unokabátyámnak válaszolnék a tegnapi kommentjére: álneveket használok, és lehet, hogy nem Miklós nap van, de annak akinek szólt az üzenet, névnapja volt.

Ma reggelem gyönyörű volt. Beleszerettem...a természetbe. Azt hitted mi? HAHA, dehogy. Az van, hogy voltam egy kicsit sétálni. (ja, birtokháborításért hány év börtön jár? Ha bemész a temetőbe, aminek zárva van az ajtaja az birtokháborítás, vagy hullagyalázás? Hm...) A sétán gyönyörű volt, a napfénybe a számomra legszebb az, amikor a fák lombkoronáján átsüt a nap. Aaa...: )

Ma megint bementem a suliba, sokkal jobb volt, mint a keddi látogatásom. Zsuzsi megölelt, szintúgy Blanka és Franciska. Miklós megköszönte a névnapi köszöntőjét, Konstantin meg visszaadta a görbebotom. Eni meg... Ha nem szólok hozzá, le se szar. Mindegy. Ami mindkét nap kiütötte a szememet, hogy megint bővült a ruhatára. Kedden egy narancssárga-fekete-piros keveréses, párducmintás felső volt rajta. Őszintén? Szerintem ízléstelen volt. Mindegy. De megdicsértem. Nem valószínű, hogy hallotta. Ma egy - esküszöm, eddig ez volt a legeslegjobb felső-kombinációja, már azért is, mert kiemelte vékonyságát, és nem látszott benne laposnak sem (mivel amúgy az, jó nem vagyok köcsög, na) - egy fehér rövid ujjú volt rajta, és rávett egy mell alatt megkötött türkiz színű kockás inget. Telitalálat. Kész, és mint a négy év alatt mindig, én maradtam alul. Ez van. Nyomi vagyok. Miklós, te meg le ne beszélj erről. És senki már sem. 

Hazajöttem, és mivel... Na, igen. Bocsánat, ha esetleg nem fogalmaznék elég szlengül, és nem ékesíteném mondandómat csúnya szavakkal (milyen szépen fogalmazok) , de a Jane Eyre hatása alatt állok. Egyszerűen imádom!

Szóval hazajöttem, és mivel apa ma nem dolgozott, kénytelen voltam elütni az időmet a szobámban. Kidolgoztam az irodalomtételek nagy részét, olvastam, és felfaltam egy zacskó cukrot. Szerintem meg fogok hízni, ha így folytatom. Annyi baj legyen! Egyel több okom lesz rá, hogy utáljam a világot, és persze magamat is: )

Anyáék délután elmentek telefont venni - vagyis megint megpróbálnak szerezni egyet kedvezményesen, bár múltkor nem jártak sikerrel - Márti rám lett bízva, és megengedték neki, hogy nézzen mesét. Persze azzal a feltétellel, hogy felviszi a táskáját, és átöltözik itthoni ruhába. Azt hiszem, ez túl nagy elvárás volt vele szemben. Először is nagy nehezen (és nehezemre eső türelemmel) felvitettem vele a táskáját. Az öltözés eleinte jól ment, aztán a harisnyánál akadtak gondok. Ledobta a földre, hogy vigyem ki én. Én meg nem vittem ki, sőt, visszarugdaltam a szobájába. Erre ő elkezdett anya után ordítani - durva amikor ordít, olyan, mintha nyúznák - én meg lementem. Az meg tovább ordított. Végül fölmentem, és úgy döntöttem, hogy más eszközökhöz folyamodok, és türelmesen kezelem a helyzetet (ebben volt segítségemre Jane Eyre, meg persze, A kismadárka című film is eszembe jutott. Mindkettőben a nevelőnőké a főszerep) , így átmentem, nyugodt hangon beszéltem hozzá, kezénél fogva felhúztam a földről, és kezébe adtam a harisnyát. Nem ellenkezett szerencsére, így együtt kivittük a szennyesbe. Aztán felöltöztettem, és mire a nadrághoz értünk, megnyugodott. Csak szólt, hogy fáj a feje, így adta, neki egy kis darab algopyrin-t. 

Így állunk. Jó nem?: )

 Csináltam egy másik blogot, ahová a könyvemet írom le. Itt van, ha valakit érdekel: az-elteurok-harca.blog.hu Jó olvasást: )

Amúgy teljesen jól vagyok, csak néha hapcizok, de amúgy semmi különös, szerencsére. És még antibiotikumot sem szedtem be: )) 

BOLDOG NÉVNAPOT MIKLÓSNAK!!!!: ))

 Az a jóslatom, miszerint beteg leszek, beigazolódott. Reggelre a torkom eszméletlenül fájt, é amúgy lázas voltam, csak a sok algopyrin, amit tegnap magamba nyomtam, teljesen levitte a lázamat, és amúgy a lázmérőnk is elromlott.

Anya úgy döntött, elküld az orvoshoz délelőtt, és megtiltotta, hogy bemenjek a suliba, hogy odaadjam Konstantinnak a megígért görbebotot, ami a német-versenyre kell neki ( ő játssza a nagyapát). Márpedig én úgy döntöttem, hogy teával lábalok ki a betegségből, meg persze sok-sok vidámsággal. Elterveztem előre, hogy az orvostól egyenesen a suliba megyek, hogy elvigyem a botot.

A napsütés és az enyhe szellő, na és a séta jót tett nekem. Az orvos megint antibiotikumot írt fel, amit NEM fogok beszedni, eszem ágában sincs mérgezni magam. és különben is, annyira nem vagyok beteg. most például kicsattanok az egészségtől. na jó, a fejemen kicsit látszik, de az nem baj. Pillanatnyilag erős vagyok, és nem szedek be semmiféle mérget.

Az orvos után persze, hogy a suliba mentem.: ) Épp jókor értem oda, nemsokára csengettek, és be tudtam menni. Az egyetlen személy, akin azt éreztem, hogy tényleg figyel rám, az Miklós volt - Eni konkrétan le se szart, hát....Zsuzsi ő kívánta hogy gyógyuljak meg, de különösebben... - aki a gyógyulásra biztatva egy pillanatra a vállamra tette a kezét, ami ebben az esetben nem zavart, inkább jól esett. Vannak akik tudják mikor kell az embernek támogatás, és vannak, akik nem. Eni szerintem nem tudja. Én gyakorlottabb vagyok, mint ahogy az elmúlt pár hónap eseményeit is láthatjuk. 

Hazasétáltam. Délben apa elment dolgozni, én meg megnéztem a Mamma Mia!-t. Már láttam egyszer, de sztem' nagyon jó. Amanda Seyfried amúgy is a kedvenceim közé tartozik: ))

Szóval itthon vagyok, vedelem a teát - esküszöm, ennyit két hét alatt nem iszom, mint ma fél nap alatt  - és amúgy jól vagyok: )

Ja, és üzenem kitartó osztálytársaimnak, hogy fel a fejjel a holnapi nyelvtan, kémia és töridolgozathoz - ez a három tantárgy egymás után van az órarendünkben, dupán szívás - mert adom az erőt!!!: )

Ma voltunk a Kontraszt kiállításon. Fióna, Ábel, Botond és én. Szobák voltak, plakátok, meg videók. A legdurvább az abortuszos videó, ott Fiónával elfordultunk, szörnyű volt, a gyereket konkrétan kicsípték az anyából, darabokban. jaj.: ((

Amúgy a nap nem volt rossz, most húgom infótermében ülök,  és netezek egy lánnyal, aki a Cleverbot-on beszél a számítógéppel. Nekem Lafoxkám van: )

szetem beteg leszek, de otthon kikúrálom magam délután, jó lesz: ) Ja, és izé... Benne van a nyertes versem az újságban, és tele van átjavítással. Ezen úgy felbasztam magam, hogy felmentem reklomálni a tanárnak, akinek beadtam, az meg at mondja:  miért baj hogy átjavítottam?  Á, monsom bazdmeg. Nekem úgy szart sem ér az első helyezés, meg a sok dicséret, hogy nem is az én versem, mert konkrétan csak az első versszakot hagyták javítás nélkül. Baszódjon meg az összes!!!

Najó, mára ennyit elég...

 Na, ez a nap is eltelt, jobban mint gondoltam. 

Az alvásom mostanában egyszerűen tökéletes, olyan jól alszok, mint két és fél évvel ezelőtt, a régi szép időkben. Úgy látszik, lenyugodott a lelkem. Vagy csak megtanultam aludni...

Amúgy kiolvastam az Üvöltő szeleket, és helyette kivettem A Jane Eyre-t. Ez tegnap volt, és este alig bírtam letenni: )

Ma matek lett volna az első óra, de egy férfitanár jött be - nevét nem említem - és a cigányság pozitívumairól dumált ott nekünk, meg cigányzenét hallgattatott velünk... Rasszista lettem.. Dehogy is, csak az zavar, hogy amíg ők azért kapnak pénzt, mert iskolába jár a gyerek, mi egy tollat nem kapunk-.-" "Tiszta szégyen ez az ország" - mondta a mögöttem ülő lány. És igaza van.

Irodalmon Kalákát hallgattunk, Kosztolányi megzenésített verseivel, meg Konstantin szórakozott mellettem. Hülyegyerek: P

Angolon egy másik férfitanár volt bent, annyit röhögtünk! Mondott volna egy viccet:

- Tudjátok mi a különbség a fiúk és a lányok között?

Asszem' vki mondhatott erre vmit, mert elkezdtünk röhögni, persze hogy tudjuk, mi a különbség. A tanár még jobban feldobta a hangulatot.

- A tizenegyedikes osztályomba például nem mondhatom ki hogy "felállni" - röhögés - meg a wet-et is nyirkosnak kell fordítanom, mert ha nedveset mondok...

Szakadtunk a röhögéstől: DD

Bioszon unalom, Martin kijelentette, hogy ő fél a szaporodástól xd

Média előtt felmentünk Zsuzsival a tanáriba elintézni, hogy hatodik óra után legyen kulcsunk az énekteremhez, felvenni a dalomat, mert Dominik hozott kamerát. El is intéztük, és késtünk kicsit médiáról.

Föcin jegyzeteltünk, a tanár vetített az Alföldről adatokat. Unalom. És még a gyomrom is összetekeredett: S 

Föci után, így, fájós gyomorral, Zsuzsi, Dominik, Marci - Dominik baráti köréből való, angolostársam és osztálytársam, elég hülyegyerek, de lehet rajta nevetni - meg én, felmentünk a terembe. A felvétel nagyszerűen sikerült, a hang is jó lett, és a felvételen sem olyan szörnyű a hangom: )

Marcinak adtam - ja igen, ő nem Botond Marcell, ő a másik Marci - a kajajegyemet, és húztam haza. Ennyit a napomról, végre vége: )

 Sokat gondolkoztam azon, hogy elmenjek-e, és még mindig szívesen elhúznék a suliból, el a picsába onnan. De akárhogy is nézem, minden oda köthető. Az barátság megismerése, a szerelem megismerése, önmagam megismerése... Megtanultam barát lenn, olyan, aki próbál úgy csinálni, hogy jó legyen, és akinek nem mindig sikerül. Megtanultam, hogy a szerelem az érthetetlen, és az is marad - és nem is leszek szerelmes, tegnap este az utolsó épelméjű gondolatom az volt, hogy kiölök magamból minden ilyen érzést, ilyen "I've become so numb"-alapon - és megtanultam határozott lenni, dönteni, és elfogadni. Az ízlésem kialakult, már tudom, hogy az írás és a zene az én világom.Egyébként ez egy szép és mély érzésű monológ lett volna, úgyhogy tessék meghatódni!

Ma amúgy nem volt rossz. Tegnap szar volt, kaptam utolsó órában egy ketteset angolból, és onnan az egész napom totálisan szar volt. 

Ma irodalmon maradtam a helyemen, mert Eni beteg lett, állítólag tegnap hányt az ebédlőben, szegény: ( Konstantin nem normális, teljesen hülye... Miklós le lett cseszve, tényleg igaza van a tanárnak, már nem azért, de komolyan. Miért nem bírja megkérdezni, hogy mit csináltunk suliban? Annyit hiányzik, és még nem is érdeklik. Lázasan meg a gép előtt ül, ami még rosszabb, saját bőrömön tapasztaltam, hogy betegen egyenesen szar a képernyő előtt ülni. Szóval inkább ülne a tv előtt, inná a meleg.teát, borogatná magát vizes-ruhával, csak NE ülne a gép előtt. Mindegy, ő tudja. Aztán meg ha majd állandóan beteg lesz, mert sose megy ki belőle e betegség rendesen, nem mondja, hogy nem szóltam előre.

Nyelvtanon megint a köcsög mondatok, fúúj!!!

Infón GIMP-ben szerkesztettünk, én egy tündér fejére szerkesztettem egy ordító sárkányfejet, ez van. 

Kémián Tamarával ültem, amúgy normális, csak hát... nem mindig. És a tanár nem magyarázta el a képletes...áh, szal' van ilyen szarság, amikor el kell döntened, hogy végbe megy-e a reakció, meg megnézed a redukálósort, meg ilyen meg olyan gáz keletkezik. Szóval ilyen faszság, és senki nem érti...

Föcin nyugi volt, bejött a suliba egy lány, aki hatodik félévkor ment el Londonba. Semmit nem változott, ott nyaggattuk, hogy beszéljen nekünk angolul, meg hogy meséljen Londonról, egyszóval kikészítettük. Dominik meg nagyon. Olyanokat kérdeztünk tőle! XD

Amúgy nem volt rossz nap, és még jobban értékelném, ha holnap nem  kéne suliba menni.-.-"

Az idő kitisztult, egész héten ilyen 'szar takony idő' volt, ahogy apám fogalmazna. És ezen a héten mindenkire rájárt a rúd. Szegény anya a munkahelyén kap állandóan lecseszést, apa megint veszekszik velem, én meg visszapofázok, persze: ))

Na, akkor egy kis hangulat adás: https://www.youtube.com/watch?v=m3gQZaO8Jt8

Szeretem ezt a számot: ) Mára ennyit!