Zsuzsi úgy döntött, hogy megkomolyodik, így rendszeresen oltogat, hogy maradjak nyugodtan. Ja. Okos ötlet, viszont így mi a farkamról beszélgessek vele? Mindegy. Hát megkomolyodok ha kell, bár nem szívesen. Az egyetlen jó dolog a napjaimban a nevetés volt, mert attól felszabadultabbnak éreztem magam, hát majd most nem leszek az. Egyébként újra kezdem hogy éjszaka nem bírok elaludni. De jó.

A 9. cés fiúk közül az egyiknek van egy rockbandája, hát, még mielőtt elismerést kaptam volna a dalomért, máris lesöpörnek a francba. Ja. Honnan is söpörnek? Feljebb se jutottam, csak épp a nyakamon lóg egy 8.-os, akinek én vagyok élete szerelme. Azt hiszem, nem fogok tudni nagyobbat alkotni, mint a rockbanda, aminek még baszki neve is van, és akinek a hónapban lesz stúdiófelvétele... ez van, nekem nem sikerül semmi. Aztán ha kezdenék valamit, jön valami jobb, valami érdekesebb, én meg kinyalhatom. Kösz. 

Elismerés? Mond nektek vmit? Nekem nem. Már nem. De megígérhetem, hogy élvezettel fogom hallgatni a rockbanda dalait, gratulálok is nekik, és a kibaszott életbe már hogy miért van tehetségem - ha nevezhetem annak - a zenéhez?????????????? Baszki!

Nem rockbandát akarok egy éve? Náluk lány a basszgitáros! Hát kösz. Megint kezdjük elölről, önbizalom 0. Fasza lesz ez így egyébként, törpe vagyok én egy banda mellett, és olyan egyedül vagyok. Ezér' nem akartam én szólóban zenélni. Ahh, szarjuk le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.