A múltkori bejegyzésemet azért nem tudtam befejezni, mert apám kihúzta a routert -.-"

Az események pörögnek. És ismét Enivel kell hogy foglalkozzak, legalábbis...ajj, egyre nehezebb MINDEN. Amióta X2 elment, egyre jobban kezdünk szétesni. Nemhogy alig szólunk egymáshoz, egymás felé sem nézünk. Na jó, elmondom, hogy is van ez.

Mondjuk, eltelik egy hétvége, hétfőn megkérdezem:

- Mi volt hétvégén?

Erre ő:

- Semmi.

És ezzel vége a beszélgetésnek. És már meguntam, hogy folyamatosan csak én dumálok, és ezért most már tőle várnám, hogy mondjon valamit. De nem. Szünetben ülünk mint a kukák. Fasza. És mivel én szeretnék beszélgetni, odafordulok Zsuzsihoz beszélgetni. Na, ma már most addig fajult a dolog, hogy ma jó ha két szót szóltunk egymáshoz, és én már hozzá sem merek szólni. Ő odamegy Verához, én meg beszélek Zsuzsival.  Tényleg nem értem. Unokabátyám szerint azért van összetörve még mindig, mert X2 elment. De hát én ott voltam neki, én ott VAGYOK neki. Ajj... az ég állandóan rám szakad. De csak félig, hogy ne halljak meg, és érezzem, hogy fáj. Bassza. Meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.